Botrány. A Fico-féle Smer újra teljes jogú tagja az Európai Szocialisták Pártjának. Na ilyenkor az MSZP gyorsan kidobja a picsába az Internacionálét meg a testvériséget, és elkezd fideszest játszani. Hogy ezt nem lehet, mert nem engedik be a Sólymot. Meg hogy a fasisztákkal kormányoznak. És különben is szlovákul kell énekelni a Hull a pelyhest. Arohadtmocskosszlovákkurvaanyját.
Az persze teljesen mindegy, hogy jelenleg Fico pártja a legnépszerűbb az európai szociáldemokraták között, az MSZP meg 10% alatt - megkockáztatom, a leggyengébb. Meg hogy azon kevés kormánypárt között van, akik nyertek az EP-választásokon, és egyértelműen megnyerik a következő országgyűlési választásokat. De nem, ennek a szocialisták nem örülnek, hanem mondvacsinált hülyeségeken fesztiváloznak. Ráadásul mindeközben a sátoraljaújhelyi Tesco parkolója tele van szlovák rendszámú autóval, Rajka minden negyedik lakosa szlovák, nekem meg a Zlaty a kedvenc söröm.
Ez a sok feszkó mind azért van, mert Szlovákia - aminél még a Bajnai-csomag is idősebb - vagánykodik, és kicsit kóstolgat minket. Le is vonjuk aztán a következtetést: mutassuk meg nekik, hogy hová is valók. Öltsük föl a díszmagyart és menjünk át ordítozni. Majd ha ennek a hatása mindössze annyi, hogy juhtúróvá pofoznak a rendőrök, akkor hisztizzünk az EU-nak, hogy hát a nyelvtörvény... Aztán amikor Sarkozy és Zapatero összepisálja magát a röhögéstől a náluk ultraliberálisnak számító szlovák nyelvtörvényen, akkor legalább lesz még egy okunk, hogy miért utáljuk Brüsszelt. Is.
Tulajdonképpen mi is a baj? Szerintem nem olyan bonyolult, pláne a magyar oldalról: Egy pár putrinacionalista, 3-4 ürügy, meg egy olyan sajtó, aminek szerzői szerintem egy víz, villany és wifi nélküli tanyáról írnak. Kicsit összerázzuk, és kész. Hamm.
Szlovák oldalról egy fokkal összetettebb: Egy fiatal, formálódó politikai kultúrájú, dühös nép, akikkel mindig mindenki kibaszott, legfőképp a magyarok. Pár ugyanakkora kretén, mint a mi békés tüntetőink. Egy miniszterelnök, aki öt szavazatért valószínűleg a saját seggébe is bebújna, meg egy akkora bohóc, amekkorát én még nem láttam. Ezt is benyeltük. Fertig, los.
Tegye föl a kezét, akit sért a szlovák nyelvtörvény. Köszönöm, látható többség. Most pedig az, aki el is olvasta. Hoppá. Szedjük össze egy kicsikét magunkat, tájékozódjunk, és próbáljunk meg türelmesen viselkedni azokkal, akiknek minden szempontból a természetes szövetségesének kéne lennünk. Még akkor is, ha ők épp kicsit kellemetlenkednek. Próbáljunk meg büszkék lenni rájuk, és örüljünk a sikereiknek – van egy pár, és nem mind a mi kárunk is egyben. És persze fogadjuk el azt is, hogy idióták mindenhol vannak, még Szlovákiában is. És nem csak akkor, ha odamegy a Nemzeti Bajtársi Vesszentrianon Kör.
Ne kövessük el azt a hibát, hogy összekeverjük a szlovákokat a szlovák politikusokkal, meg a helyi állatkerttel. Ez az egész cirkusz megoldódik majd magától. Kétség nem fér hozzá, hogy ha úgy alakulnak a választások, Fico magyar himnuszt énekel majd a révkomáromi István-szobornál, Slotát pedig úgy leülteti, hogy elő se kerül többet. Tényleg, egyébként miért kell egy köztársaságban királyoknak szobrot emelni?
Nem azt mondom, hogy nem tud irritáló lenni a szlovák miniszterelnök, még az is lehet, hogy néha oda-odacsap a magyaroknak. De politikus - egy dologra kell figyelnie, azt hogy hányan szavaznak rá. És minél inkább nácul néha, annál erősebb lesz. És minél erősebb lesz, annál gyengébb lesz a Slota. És akkor majd nem veszi be a következő kormányba, és az meg mehet vissza a trágyadombra ordítozni.
Amikor azt mondom, hogy szlovák-magyar konfliktus márpedig nincs, csak a média meg a politikusok gerjesztik, akkor kábé ilyenekre gondolok. Itt az ideje, hogy gyakorlatba ültessük át az ezeréves ötvenezeréves fenenagy kultúrfölényünket.
