Fölösleges volt előre bespájzolni konzervekből, ásványvízből, Marx-összesből, és mindenből, mi nélkülözhetetlen a világvége előtti átmeneti időszak átvészeléséhez. Mert hogy elmarad. Mármint a világvége.
Amikor már azt hittük, nincs tovább és menekülni kell, keresni egy másik országot vagy csinálni egy újat, kiderült, hogy itt még sincs minden elveszve. De nem is húzom tovább, hanem kiírom magamból a sokkot: az országnak van felelős ellenzéke.
Hú. Izzadok, remeg a lábam, langyos lé folyik végig a bokámon és szomjoltásra használom az Unicumot. Mostanában ritkán írják le ezt a mondatot, de legyen. Van még egy pár ilyen, akkor halljuk ezeket is, ha már így belelendültem: Medgyessy Péter jó szónok. Színvonalas a magyar felsőoktatás. Örülök Trianonnak. Hajrá, Újpest!!! Na jó, ez az utolsó kicsit erős volt.Ja, hogy miért vagyok ennyire hurrában? Mire is ez a Zrinyit megszégyenítő kirohanás? Lássuk.
A Schindler listájában az egyik fő gondolat: nem akkor vagy hatalmas, ha megölöd azt, akit megölhetsz. Sokkal jobb érzés tudni, hogy megteheted, majd megbocsátani neki. A Vezető tudja, hogy megtehetne velünk – mármint az országgal – akármit. Újra utcára vihette volna a haverjait. Szétpofoztathatta volna Révész Izét. Behívhatta volna a Fidelitast, hogy a karzatról hajigálja tojással a kommunista neoliberális Bajnait. Meg az összes többit. Testületi pisiszünetet rendelhetett volna el. Kordont építtethetett volna, amit aztán lebonthatna. DE NEM TETTE. Megkönyörült rajtunk, mindannyiónkon.
Bár a költségvetés nemzethalált okoz legkésőbb február közepére, A New York – Tel Aviv tengely szorításában született és az egész ország elzuschlagosítása a célja, a vezér úgy döntött, konstruktív lesz. Miután idétlenségekkel szétbombázta a költségvetést, tartózkodik. Azaz lényegében egy puha igent nyom, nyomat a költségvetés egyik legfontosabb részére, a kormánypárti módosítókra. Tette mindezt azért mert úgy gondolta, hogy a magyar média úgy ahogy van átalussza az egészet. S lőn.
Más esetben úgy kezdeném a postot, hogy „ezek szarnak a gyermekétkeztetésre…” meg hasonlók, de most nem. Ez olyan, mintha Szekeres Imre egyszer nem fényre sötétedős szemüveget venne föl. Gyakorlatilag esélytelen. Úgyhogy köszönjük szépen, tényleg sokkal jobb így. Már-már Németországban érzem magam. Csak a meleg alkancellár hiányzik – Mikola Úr?
Mindenesetre sokan szarban vannak most. Mindenki, akinek feltett szándéka volt végigorbánozni a következő éveket. Bízom benne, hogy az ország érdekében ők is megtesznek bármit - mondjuk áttérnek a külpolra. Jópofa emberek külföldön is vannak.
